SCHUBERTIÁDA

2023. március 13. 19:00
Aba-Novák Agóra Kulturális Központ
Fantázia-bérlet

Műsor

Franz Schubert: Rosamunda – kísérőzene op. 26 D. 797
I. Közjáték az 1. jelenet után – Allegro molto moderato h- moll
II. Közjáték a 2. jelenet után – Andante D-dúr
III. Balett zene II – Andantino G-dúr
IV. Balett zene I – Allegro moderato h- moll, Andante un poco assai G-dúr

Franz Schubert: Dalok zenekarra I
An die Musik (A muzsikához) D. 547
Die Forelle (A pisztráng) op. 32 D. 550

Franz Schubert: Rosamunda – kísérőzene op. 26 D. 79
V. Közjáték a 3. jelenet után– Andantino B-dúr
Ständchen (Szerenád) D.957 n°4
Erlkönig (A tündérkirály) D. 328

Közreműködik

Cseh Antal – bariton

Vezényel

Izaki Maszahiro

A bécsi klasszicizmus utolsó mestere, egyben az első romantikus zeneszerző, Franz Schubert életének alig több mint 30 éve alatt rendkívül gazdag életművet hozott létre. Több mint 600 dalt komponált, hangszeres művei közül zongoradarabjai, vonósnégyesei, szonátái és szimfóniái kiemelkedőek. Alkotói munkájának sikerét azonban nem élvezhette, legnagyobb zenekari szerzeményeit nem is hallotta élőben. Nélkülözéstől sem mentes életének csupán utolsó éveiben érezhette boldognak magát, amikor egy kisebb művésztársaság központi egyéniségévé vált. A róla elnevezett összejöveteleken, a Schubertiádákon, a muzsikálást felolvasásokkal és irodalmi vitákkal kötötték össze.

Bár szenvedélyesen szerette a színházat, Schubert soha nem jutott igazán jó szövegkönyvhöz, ezért operakísérletei sorozatosan kudarccal jártak. Ez történt a Rosamunda, Ciprus királynője című darab esetében is, amelyet 1823-ban mutattak be Bécsben. A kritika a librettót rendkívül gyengének ítélte, a muzsika értékeit azonban elismerte. Schubert kísérőzenéje így nemcsak fennmaradt, de önálló zeneműként egyre népszerűbbé vált.

Schubert egész életében egy szebb és jobb világ után vágyakozott. Intim, személyes érzésvilágának kifejezésére a régi, nagy zenei formák helyett a dal műfaját találta legmegfelelőbbnek. Dalköltészete az osztrák-német népzenében gyökerezik, és számos dala vált közkinccsé a nép ajkán. Mindig a versből indult ki, és annak értelmezésével jutott el a legváltozatosabb formai megoldásokig. A schuberti dal jellegzetes motívuma az örökös elvágyódás, az otthontalanság és útkeresés. Zenekarra szerzett dalai közül A pisztráng egy helyzetdal, melyben a patak csobogását és a fürgén ficánkoló pisztrángok mozgását jelenítette meg a zene eszközeivel. A hangversenyen felcsendülő másik dal, A muzsikához, magát a művészeti ágat dicsőíti, s egyben azt is bizonyítja: a varázslatos dallamokkal a zene egy jobb világba repíti el a hallgatóságot.