SZERELEM ÉS TÁNC FRANCIA KÖNNYEDSÉGGEL

2023. május 8. 19:00
Vármegyeháza díszterme
Fantázia-bérlet

Műsor

Erik Satie: Je te veux – Akarlak
Ennio Morricone: Részlet a “Nuovo Cinema Paradiso” c. filmből
Darius Milhaud: Scaramouche szvit Op 165b III. tétel Brazileira
Georges Bizet: L’Arlésienne Suite no. 2 – Az arles-i lány 2. szvit

Közreműködik

Satoshi Kato – szaxofon

Vezényel

Kanai Toshifumi

A különc és bohém életű francia zeneszerzőt, Erik Satie-t a 20. század avantgárd mozgalmainak előfutáraként tartják számon. Élete nagyobb részét különböző párizsi mulatók zongoristájaként töltötte. Je te veux (Akarlak) című műve is a város egyik népszerű kabaréjában, a La Scalában hangzott el először 1903-ban. Az erotikus szövegű, szenvedélyes keringőt a szerző eredetileg Paulette Darty énekesnő számára írta, akit zongorán kísért akkoriban. Nem sokkal később fúvószenekarra és nagyzenekarra is átdolgozta a gyorsan népszerűvé vált szerzeményt.

A filmzene 2020-ban elhunyt legnagyobb hatású mestere, Ennio Morricone olasz zeneszerző több mint 550 filmhez írt kísérőzenét.  A mozi iránti hűség témáját feldolgozó, 1988-as filmdráma, a Cinema Paradiso lírai, nosztalgikus hangulatú melódiájával Morricone a filmtörténet talán legismertebb dallamát hozta létre. Az alkotás 1991-ben elnyerte a Brit Film- és Televíziós Akadémia legjobb fimzene díját.

Két zongorára, altszaxofonra és zenekarra írta Scaramouche szvitjét Darius Milhaud francia zeneszerző 1937-ben. A mű harmadik, befejező tétele képzeletben Brazíliába repíti a hallgatót, ahol a komponista fiatalon a francia nagykövet titkáraként dolgozott.

Georges Bizet, a Carmen című opera francia zeneszerzője, 1872-ben egy színdarab megzenésítésére kapott felkérést. Néhány hét alatt készült el Az arles-i lány kísérőzenéjével, amelyhez a provanszi népzenéből kölcsönzött témákat. A színházi bemutató ugyan kudarcba fulladt, Bizet zenekari szvitet írt a darabból, amelyet azonban gyorsan megkedvelt a közönség.