Szerelem a zenében

Elhalasztva!
2020. május 25. 19:00
Aba-Novák Agóra Kulturális Központ
Liszt Ferenc-bérlet

Műsor

Wagner: Trisztán és Izolda – előjáték WWV 90
Csajkovszkij: Rómeó és Júlia – nyitányfantázia, TH 42, ČW 39
Fauré: Pelléas és Mélisande – zenekari szvit op. 80
Ravel: Daphnis és Chloé – 2. szvit

Vezényel

Izaki Maszahiro

Amióta világ a világ, a szerelem azóta van jelen a művészetekben. Nincs az a költő, festő, szobrász, vagy komponista, akit ne ihletett volna alkotásra e nemes érzelem. A zeneirodalomban számos remekművet ismerünk, melynek témája a mindent elsöprő, szenvedélyes szerelem.

Trisztán és Izolda legendája egy középkori romantikus tragédia, a lovagi irodalom egyik leghíresebb alkotása. Középpontjában Trisztán cornwalli lovag és Izolda ír hercegnő tiltott szerelme áll. Wagner 1865-ben komponált egy három felvonásos operát e témából, melynek előjátéka szerepel a mai koncert repertoárján.

Csajkovszkij Romeo és Júliához írt nyitányfantáziája nem követi Shakespeare tragédiájának cselekményét, csupán költői lényegét ragadja meg. A zeneszerző az eredeti gyászos kicsengés helyett a szerelem földöntúli hatalmának sejtetésével zárja le a művet.

Fourét 1898 áprilisában kérték fel, hogy írjon kísérőzenét a Pelléas és Mélisande londoni bemutatójához. A francia komponista zenéje tökéletes hátteret ad ehhez az érzékeny, ködös, félszavakból építkező szerelmi történethez.

A Daphnis és Chloét az Orosz Balett igazgatója, Szergej Gyagilev rendelte Raveltől 1909-ben. A mű színpadi darabként nem aratott nagy sikert, így nem sokkal később Ravel két zenekari szvitet is komponált a témából, melyek közül a második napjainkban is a szerző egyik legnépszerűbb darabja.