Arcképek

2019. október 7. 19:00
Szolnok Campus
Liszt Ferenc-bérlet

Műsor

Gounod: Faust – balettzene
Saint-Saëns: I. (a-moll) csellóverseny op. 33
Paganini: I. (D-dúr) hegedűverseny op. 6
Rimszkij-Korszakov: Spanyol Capriccio op. 34

Közreműködik

Jávorkai Ádám – cselló
Jávorkai Sándor – hegedű

Vezényel

Cser Ádám

Ezen a koncerten a 19. századi francia, olasz és orosz zene lesz fókuszban. A francia zenét Gounod és Saint-Saëns képviseli, Itáliát Paganini, míg az orosz zenébe Rimszkij-Korszakov Spanyol Capriccióján keresztül nyerhet betekintést a közönség.

Gounod legsikeresebb kompozíciója a Goethe drámája alapján 1859-ben komponált Faust. A szerzőt becsületrenddel tüntették ki érte, így egy csapásra a francia zene elismert tekintélye lett. A mű a világ operaszínpadainak egyik legkeresettebb darabja. A bemutató után tíz évvel Gounod balettzenét is írt az operából.

Saint-Saëns a zenei neoklasszicizmus jeles képviselője, a 19. századi francia zene vezéralakja volt. Az a-moll gordonkaversenyét 1873-ban vetette papírra. Zenéjében mindvégig a plasztikusságra, választékosságra és világos kifejezésre törekedett.

Niccolò Paganinit nem véletlenül nevezik az ördög hegedűsének, hiszen a 19. század eleji romantika korának legjelentősebb hegedűvirtuóza volt. Az 1817-18-ban írt D-dúr hegedűverseny bővelkedik a szerzőtől megszokott technikai bravúrokban, s ragyogóan szemlélteti a szerző zsenialitását.

Rimszkij-Korszakov művészetének jellemző vonásai a szépség, a természet és a nép kultusza. Zenei stílusának egyik alapvető jellegzetessége a népiesség. Ez markánsan megmutatkozik az 1887-ben komponált Spanyol capricciójában is, mely egyértelműen a spanyol folklórra építkezik.