ADVENTI HANGVERSENY

MÓDOSÍTOTT HELYSZÍNEN!
2022. december 5. 19:00
KAMARATEREM – Aba-Novák Agóra Kulturális Központ
Fantázia-bérlet

Műsor

Wolfgang Amadeus Mozart: D-dúr Divertimento K.136. (125A)
Franz Joseph Haydn: c-moll szimfónia No. 95 Hob I:95
Pjotr Iljics Csajkovszkij: C-dúr Vonósszerenád Op.48

Közreműködik

Bangó Ferenc– Kossuth-díjas hegedűművész
művészeti vezető
1987-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem különleges tehetségek osztályának hallgatója volt, Kiss András professzor osztályában. Később Ruha István és Sívó József professzor magánóráit látogatta. Részt vett Ruggiero Ricci  és Pauk György mesterkurzusain. Több hazai és külföldi nemzetközi verseny díjazottja. 1998-tól tagja a Nemzeti Filharmonikus Zenekarnak, 2008 júniusa óta  Nemzeti Filharmonikus Zenekar tagjaiból alakult Grazioso Kamarazenekarnak a koncertmestere , amelynek művészeti vezetője haláláig Kocsis Zoltán volt. 2009 szeptemberétől a Solti Kamarazenekar koncertmestereként is dolgozik, valamint  2014 szeptembere óta a világhírű Kodály Vonósnégyes tagja.  2015 áprilisában a Nemzeti Filharmonikus Zenekar koncertmesterévé vált.  Szólistaként olyan művészekkel dolgozott együtt, mint Alexander Sitkovetsky, Kovács János, Torleif Thedéen, Kocsis Zoltán, Vásáry Tamás, Jandó Jenő, Alina Ibragimova, Medveczky Ádám, Kelemen Barnabás, Ilya Hoffman,Natalia Tchitch, Baráti Kristóf, Madaras Gergely, Dora Schwarzberg, Szergej Nakarjakov…   2022. március 15-i nemzeti ünnep alkalmából Kossuth-díjat vehetett át a Kodály Vonósnégyes tagjaként.

Vezényel

BANGÓ FERENC

A szűk körű magánhangversenyekhez szokott Haydn 1791-ben Peter Salomon londoni hegedűművész meghívására érkezett az angol fővárosba, ahol nagy lelkesedéssel vetette bele magát a társasági életbe. Elsősorban hangszeres zeneművek írására kapott megbízást, és koncertjeivel hatalmas sikert aratott. Két londoni útja során 12 szimfóniát komponált, ezekben a művekben tökélyre fejlesztette a minimális zenei anyagból történő organikus építkezést. A C-moll szimfónia az első londoni út idején keletkezett, és az  egyetlen, amely moll hangnemű. A c-moll hangnemhez hagyományosan kapcsolódó komoly, tragikus karakter azonban a műnek csak viszonylag kis részében van jelen, a többi ugyanis (a kor hagyománya szerint) dúrban íródott.

Csajkovszkij 1880-ban írt C-dúr vonosszerenádja nemcsak a közönség körében népszerű, de a szerző személyes kedvence is volt. A mű első hangjainak felvázolásakor a komponista még nem döntötte el, hogy szimfóniát vagy vonósnégyest fog-e írni. A négytételes darab mindkét műfaj jellegzetességeit magán viseli, ahogy a romantika stílusjegyeit, a balett-zenék francia elegenciáját és az orosz népzene hangvételét is.  A szinte ellenállhatatlanul táncos „Waltzer” tételt a hatalmas siker miatt már az ősbemutatón meg kellett ismételni, s azóta is szinte önálló életet él.