A SPANYOL ÉS A LATIN ZENE BŰVÖLETÉBEN (MŰSOR-ÉS IDŐPONTVÁLTOZÁS!)

2024. május 17. 19:00
Szolnoki Szigligeti Színház
Liszt Ferenc-bérlet
MŰSOR-ÉS IDŐPONTVÁLTOZÁS!

Műsor

Chabrier: España – Spanyol rapszódia

Massenet: Cid – balettzene (részletek)

Ravel: Alborada del gracioso (A bohóc szerenádja)

de Falla: A háromszögletű kalap (részletek)

Rimszkij-Korszakov: V. ”Fandango asturiano” a Spanyol capriccioból

Vezényel

Izaki Maszahiro

Kedves Liszt Ferenc – Bérlettulajdonos!

Ezúton is szeretnénk tájékoztatni, hogy a 2024. május 17-re meghirdetett A spanyol és latin est bűvöletében c. hangverseny HELYETT 2024. április 26-án (péntek) 19:00 órakor tartjuk a Liszt Ferenc-bérlet következő hangversenyét Remény és diadal címmel (részletek itt olvashatók). A helyszín változatlan: Szolnoki Szigligeti Színház.

Szíves megértésüket köszönjük! Szeretettel várjuk Önöket!

Emmanuel Chabrier francia zeneszerző spanyolországi utazása és az ott hallott eredeti spanyol népzene hatására komponálta España című rapszódiáját 1883-ban. A darab pezsgő, euforikus zeneszövetében ugyan a fúvósok dominálnak, de sorban minden hangszercsoport dallamhordozóvá válik, majd végül a felforrósodott ritmus- és dallamvilág az egész zenekart átöleli.

Az ugyancsak francia származású Jules Massenet elsősorban operáiról vált híressé, melyek többsége mára feledésbe merült. Máig közkedvelt azonban a szerző Cid című operájának balett szvitje. Az önálló darabként új életre kelt szerzeményben Massenet Spanyolország különböző régióinak táncait fűzte össze.

Maurice Ravel szintén francia zeneszerző a spanyol határ közelében született, innen ered vonzódása a spanyol zenéhez. 1904 és 1905 között komponált Miroirs (Tükrök) című ciklusának legnépszerűbb darabja az Alborada del gracioso (A bohóc szerenádja). Bár a mű nem sok hasonlóságot mutat a spanyol „alborádákkal”, a hangzás egyértelműen spanyolos.

A 20. századi spanyol zene mestere, Manuel da Falla talán legtöbbet játszott műve A háromszögletű kalap című balett, amely 1919-ben keletkezett. A londoni premier sikeréhez hozzájárult, hogy az előadás díszleteit és a kosztümöket Picasso tervezte.  A fordulatos történet egy felfúvalkodott helytartó csúfos kudarcát mutatja be, akinek háromszögletű kalapja a hatalom szimbóluma.

Rimszkij-Korszakov az új orosz nemzeti művészet gondolatával indult zeneszerzői pályáján, de más népek zenei motívumai is vonzották. A Spanyol capricciót eredetileg szólóhegedűre és zenekarra tervezte, nagyzenekari formában 1887-ben írta meg a darabot. A mű utolsó tétele a spanyol Asztúria tartomány jellegzetes táncát, a fandangót mutatja be.