1848-AS FORRADALOM EMLÉKKONCERTJE

2022. március 14. 19:00
Városháza díszterme
Fantázia-bérlet

Műsor

Kodály Zoltán: Magyar rondó (Régi magyar katonadalok)
Kodály Zoltán: Marosszéki táncok
Bartók Béla: Magyar képek (Sz. 97, BB 103)
Johannes Brahms: Magyar táncok no. 3, 5

Vezényel

Izaki Maszahiro

Az 1909-ben komponált I. vonósnégyes, amely Kodály nagyzenekari népdalvariációja, a Felszállott a páva előfutárának tekinthető, első ízben meríti teljes zenei anyagát a népzenéből. A művet a híres Waldbauer vonósnégyes mutatta be 1910-ben, és még ebben az évben nyomtatásban is megjelent.

A Magyar rondó nemcsak az első olyan Kodály-mű, amelyben a nép körében gyűjtött népdalokat a zeneszerző zenekarra hangszerelte meg, de mint variált visszatérésekkel élő táncrondó, joggal tekinthető a Galántai táncok és a Marosszéki táncok előképének. A Marosszéki táncok kiemelten sikeresnek bizonyult: bő két év alatt több mint negyven alkalommal szólalt meg a zenekari változat Európában és Amerikában, a legnagyobb karmesterek – például Ormándy Jenő, Reiner Frigyes és Henry Wood – vették repertoárjukra. Kodály Zoltán így fogalmaz a partitúrához fűzött előszavában: „Talán nem véletlen, hogy mindmáig Marosszék őrzött meg legtöbbet a régi népi tánczenéből s hogy egy-egy darabnak más vidéken is »marosszéki« a neve”.

Az Erdélyi táncok Bartók Béla zenekarra írt műve, aminek eredeti alakja, a zongorára komponált Szonatína 1915-ben keletkezett. A Szonatinában, a majdani Erdélyi táncokban Bartók öt eredeti dallamot dolgozott fel.

1931-ben Bartók Béla meghangszerelte néhány korábbi zongoradarabját, amelyeket különféle sorozatokból válogatott és fűzött újabb ciklusba. Ebből keletkezett a Magyar képek című zenekari mű. A rövid darabok eredeti jellegén Bartók hangszerelés által nem kívánt változtatni, a dallam fontos szerepét valamennyiben meghagyta.

Johannes Brahmsot elbűvölte a magyar népzene és a cigányzene szépsége és kifejezőereje. 1869-ben kezdett hozzá magyar nóták komponálásához, és 1880-ban ezt további új darabok követték. A Magyar táncok első két füzete 1869-ben jelent meg, a harmadik és a negyedik kötetet 1880-ban publikálták. Ezek a darabok nem népzenék, hanem népies művek. Brahms magyar táncai a világ minden koncerttermében óriási közönségsikernek örvendenek.